Hogyan védekezhetünk a pornó ellen?

December 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén Budapesten, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont dísztermében mutatták be Kristen A. Jenson Jó képek - Rossz képek című könyveit. A szerző reményei szerint a kötetek segítségével a szülők megtanítják a 3-12 éves gyermekeket a pornográfia veszélyével szembeni helyes viselkedésre.

Az előzményhez tartozik, hogy a két könyvet gondozó Szent II. János Pál Intézet november 20-tól kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek pornográfiával szembeni kiszolgáltatottságára és védelmezésük szükségességére. Az intézet vallja: "Minden gyermek jogaihoz hozzá tartozik a pornográfia veszélyével szembeni védelem, az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges a pornográfia veszélyeiről szóló alapvető oktatásról való gondoskodás, valamint a pornográfia veszélyeiről szóló információkhoz való hozzáférés biztosítása is, hogy a pornográfia által kialakított romboló függőségtől mentesen vehessenek részt a társadalom építésében."

A köteteket Tokodi László domonkos szerzetes, a Szent II. János Pál Intézet elnöke, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató és Krúdy Tamás újságíró mutatták be a Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola dísztermében.

A megjelenteket László atya köszöntötte, aki nagyon fontos és nehéz témának nevezte mindazt, amiről a könyvek szólnak. Az intézet azért adta ki a köteteket, hogy egyre kevesebb legyen az olyan gyerek, akik számára a pornográfia veszélyt jelent, mert megerősödnek a negatív hatásával szemben.

A domonkos szerzetes kérdésére, miért fogadta el a meghívást a könyvbemutatóra, Uzsalyné Pécsi Rita azt válaszolta: kikerülhetetlen probléma a pornográfia, ami már csak következménye annak, hogy a szexualitással elárasztott világunkban felnövő gyerekeknek, fiataloknak nagyon lebutított ismereteik vannak az valódi szexualitásról. Éppen a lényeg vész el belőle, a kapcsolat; a szeretkezést, ezt a szép magyar szót alig használjuk már. Az ilyen könyvek fontos támpontot adhatnak a gyerekeknek már egészen kiskortól kezdve, hogyha találkoznak a pornóval - és a tizenkét évesek már biztosan találkoztak -, akkor mi a teendő.

Krúdy Tamás kifejtette: a feleségével gyakran járnak rendezvényekre tanúságtételt tenni saját életükről. A házasságuk nehezen indult, és nagyon sok segítséget kaptak az Egyháztól, hogy rendbe tudják tenni. Rájöttek arra, hogy az intimitásuk, a szexualitásuk kezdettől fogva súlyosan sérült volt, rengeteg rossz dolgot vittek be a házasságukba, amiről nem is tudták, hogy mérgezni fogja a kapcsolatukat. Mivel hajlandók voltak ezzel szembenézni, felgöngyölíteni a problémát, eljutottak a szexualitással való visszaéléshez, a pornográfiához.

Krúdy Tamás digitális bevándorlónak nevezte magát, kamaszként még nem volt ott az okostelefon a zsebében, nem tudott elvonulni a fürdőszobába, sokkal problémásabb volt pornótermékhez hozzájutni. Az, hogy nem lett függő, annak köszönhető, hogy a technológia még nem tette ezt lehetővé. Az újságírónak hat gyereke van, és közülük ötnek már volt problémája ezzel a kérdéssel.

Az újságíró úgy fogalmazott: a pornográfia embertelenné teszi az emberi szexualitást. Emlékeztetett rá: II. János Pál pápa A test teológiája című írásában világosan felvázolja: ember és ember, férj és feleség között micsoda hatalmas ajándék a szexualitás, és ezzel milyen módon élnek vissza a pornográfia terjesztői.

Tokodi László felidézte: amikor felvetődött, hogy megjelentetik a könyvet, az első reakció többek részéről a megrökönyödés volt. Miért kell egy hároméves gyereknek a pornográfiáról beszélni? Uzsalyné Pécsi Rita kifejtette: a szexuális nevelés a legkisebb kortól elkezdődik, nyilván nem azzal, hogy a pornográfiáról beszélünk. Ez a könyv sem ezzel indít, hanem azzal: beszéljünk arról, hogy a tested szép és jó, de nem kirakat. Erről pedig beszélgetni kell a háromévesekkel - s jó lenne, ha a szülők és nem a telefonok beszélgetnének velük.

Valójában mindkét könyvnek ez az "előfeltétele". Valószínűleg azok fogják használni, akik egyébként is beszélgetnek a gyerekeikkel. Ma már a háromévesek is találkoznak pornográfiával, hiszen ha kiviszik őket az utcára, félmeztelen nőket látnak a különböző termékek reklámjain. A másik, hogy a háromévesek kezében is ott van az okostelefon, és amíg ezt nem tudjuk kikerülni, ömlik rájuk mindaz, ami egyáltalán nem biztos, hogy hasznukra válik. Ez a két könyv segíti a szülőket abban, hogy rávezessék a gyerekeket annak felismerésére, mi a jó és mi a rossz.

Krúdy Tamás hozzátette: amíg nekünk kell védekeznünk, hogy a pornográfia ne törjön be az életünkbe, addig mindenképpen beszélnünk kell erről a gyerekeknek, mert sokkal hamarabb kapják a kezükbe, mint gondolnánk. Az aktív védekezés nem mindig sikeres, különböző trükkök léteznek. Előfordul, hogy az iskola könyvtárának az e-mail-címén keresztül lehetséges belépni a pornóoldalra, mert azt nem veszi észre, nem szűri ki a rendszer. Krúdy Tamás szavai szerint pornográfia mindig volt az emberiség történelmében, de a periférián mozgott. Ez azonban a 20. század közepén megváltozott (a Playboy magazin 1953-ban indult), egyre elfogadhatóbbá vált a pornográfia a nagyközönség számára. Minden, amit most átélünk, ennek a következménye.

Uzsalyné Pécsi Rita felidézte, gyermekkorában a város szélén laktak, egy kiserdő közelében. Egy alkalommal a barátnőjéhez igyekezett, és találkozott egy mutogatós férfival. Ösztönösen elszaladt, kiabált, az édesapja kiment elébe. A neveléskutató nagyon hálás a szüleinek. Beszélgettek erről az esetről annak idején, megkapta a hatalmas "ellenszérumot", nem azzal, hogy ez csúnya, ilyet nem szabad, mert ez tovább görgeti a emlékeket, hanem azzal, hogy csinálj mást, érdekeset, jókat, olyat, ami dopamint termel. Rengeteg érdekes élmény érte, és lassan-lassan törlődött agyából ez a gyerekkori rossz élmény, de ha azon az útvonalon megy végig, még ma is mindig eszébe jut.

Uzsalyné Pécsi Rita felhívta a figyelmet, hogy amit lát az ember, az kitörölhetetlen a fantáziából, és erre épít a pornóipar. Ezt kiválóan megérteti a könyv, bemutatja, hogyan működik az agyunk. Elsődlegesen a szülők feladata, hogy megtanítsák gyermekeiknek, hogy a képzeletre épül az akarat; amit el tudunk képzelni, azt akarjuk.

László atya rámutatott, nem véletlen, hogy a könyveket december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén mutatják be. Szűz Mária sem tehetett sok mindenről, arról sem, hogy tisztán született bele ebbe a világba, de arról már igen, hogy megőrizze ezt a tisztaságot, és mindvégig megőrizte.

Krúdy Tamás kifejtette: a pornográfia a másik ember kihasználásáról szól. Az újságíró kérdésére, miért olyan vonzó a pornó, Uzsalyné Pécsi Rita elmondta: az érzelmeknek, a másik emberhez való kapcsolódásnak és a szexualitással összefüggő örömérzetnek külön központjai vannak az idegrendszerben. Egymástól függetlenül is át lehet élni őket, és ha ezek az idegpályák nem kapcsolódnak össze, amikor kialakulóban vannak, akkor szokássá válhat a személyes közelség nélküli, személytelen szex - ráadásul így nem kell időt rászánni, udvarolni, és elkerülhető a visszautasítottság. A gyönyörérzés annyira erőssé válhat, hogy ezt az ember utána is kívánja. Az online pornó pedig olyan erősen aktivizálja a testet és az idegrendszer központjait, mint a kokain és még egy valamilyen szer együttes hatása. A létrejövő biokémiai anyagok kiürülnek a szervezetből, és mindig egy kicsit több kell az élvezethez. Ezért tartunk ott ma, hogy a Playboy húsz évvel ezelőtti képei "gyerekkönyvek" a maiakhoz képest.

Krúdy Tamás felhívta a figyelmet egy részletre a könyvből: döbbenetes, hogy fél másodpercnyi kitettség a pornográfiának úgy feltornássza a tesztoszteronszintet, hogy az ember kíváncsivá válik, és utána már tudatos akarattal kell elfordulnia, ha ura akar lenni a helyzetnek.

Uzsalyné Pécsi Rita kiemelte a családok különleges szerepét: ahol erős a kötődés a családtagok között, ott kevésbé vannak kitéve a gyerekek annak, hogy pornófüggővé váljanak.

Zárszavában Tokodi László atya kiemelte: bár a könyvek a 3-12 éves gyerekeknek szólnak, nagyon fontos a felnőttek szerepe: nekik kell beszélgetniük gyermekeikkel, őszintén, a kényelmetlen témákról is.

A könyvek illusztrátora Debbie Fox volt. A kötetet Rakonczásné Stiegelmayer Anita fordította angolról magyarra.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Fábián Attila

A cikk a Magyar Kurír oldalán jelent meg.