Egy szerelmes levél, mint a szentség bizonyítéka

A jegyesének írt szerelmes levél lett a 22 éves spanyol fiú szentségének egyik bizonyítéka a boldoggá avatási perben.

Az alábbi levelet Boldog Bartolome Blanco Marquez (1914. november 25. - 1936. október 2.) a börtöncellából írta kedvesének. Ő a Spanyol Polgárháború sok száz vértanújának egyike. Bebörtönözték, mivel nem volt hajlandó részt venni véres polgárháborúban.

Abban az időben a katolicizmus vitatott téma volt, és széles körben elterjedt a papság és a laikusok üldözése. Bartolome perében azonban megvallotta a katolicizmus iránti elkötelezettségét, és hűséges maradt hitéhez. Halálra ítélték, mert háború idején nem harcolt a hadseregben. Ezt a szerelmes levelet a kivégzése előestéjén írta barátnőjének, és utolsó szavai a következők voltak: "Viva Cristo Rey!" - Éljen Krisztus Király! - kiáltotta a hóhérok golyózáporába. Bartolome-t 2007. október 28-án XVI. Benedek pápa avatta boldoggá.

"Drága Marujám! Az emléked a sírig velem fog maradni, az utolsó szívdobbanásomig az irántad érzett szerelemtől fog verni a szívem. Isten úgy látta jónak, hogy ezen evilági lelkiállapot akkor nemesedjen erre a szintre, amikor mi általa szeretjük egymást. Végső napjaimon Isten az én fényem, és amíg csak élek, eme legkedvesebb visszaemlékezésem velem lesz, egészen a halálom órájáig. Sok pap van velem - mily kényelem-, hogy kifényesítsék lelkemben a kegyelem minden kincsét, erősítve azt. Látom szemeimmel a halált, de bízz szavamban, ez nem rémít el, nem ijeszt meg. Az emberiség bíróságának ítélete lesz a legerősebb védelmem Isten bírósága előtt. A gyalázásomba fektetett erőfeszítésük engem csak nemesített; miközben próbáltak elítélni felmentettek, s miközben próbáltak elveszejteni, megmentettek. Érted, amit mondok? Hát még szép! Mert azzal, hogy megölnek, igaz életet biztosítanak nekem; miközben elítélik, hogy a vallás, a haza és a család legmagasabb ideálját védelmezem, szélesre tárják előttem a mennyország kapuit. A testem el lesz temetve egy sírgödörbe itt, Jaen temetőjében; míg magamra vagyok hagyva néhány órával az örök pihenés előtt, engedd meg, hogy egy dolgot kérjek tőled: hogy a szerelmünk emlékét, melyben egymással osztoztunk, amely ebben a pillanatban csak erősebb, azt lelked megváltásának elsődleges célkitűzéseként tápláld. Ily módon bebiztosítjuk örök egyesülésünket a mennyországban, ahol semmi sem választhat szét minket. Viszontlátásra addig a pillanatig, drága Maruja! Ne feledd, hogy szemmel tartalak Isten országából, igyekezz a keresztény nők példaképének lenni, hogy aztán a földi javak és élvezetek nehogy kárhoztassanak, ha nem tudjuk megmenteni lelkünket. Hálás vagyok a családodnak és neked, akié szívem egésze, különösen halálom óráiban. Ne felejts el Marujám, és mindig jusson rólam eszedbe, hogy van egy jobb élet, amelynek elérése képezi életünk legnagyobb törekvését. Légy erős, és kezdj új életet: fiatal vagy és jólelkű, Isten mindig segíteni fog, amiért könyörgök fentről, az ő örök Királyságából. Ég veled a végső napig, s aztán újra szeretni fogjuk egymást az örökkévalóságig."

Bartolome Blanco Marquez, könyörögj érettünk!

(Forrás: https://catholicphysicist.com/ ; fordította: Pauk Eleonóra)